Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj az oldal összes funkciójának használatához!!

Johanna örök

Eternal-J0Johanna örök

A táncok, amíg voltak, elringattál;
ameddig nézem a múlt lapjain
vidám tervünk színehagyott képeit,
körül mást fon karod puha bőre…
az illat, mi rólad szép nyáron áradt:
eltűnt már az üres hófüggöny-télben.
Immáron összhang ural, nem hiénák –
s az érkező új nap üdítő vigasz;
bár megöl hiányod, kiút vagy nekem,
az időtlen lét kulcsa, mely zárat nyit
odafönt a menny vaskos kapuján,
szívem, óh te hölgy: soraim ne szidd!
Lettél ugyanis tetszetős pántlika –
mi több, sírig tartó, becsült ajándék;
egyedül virág oly kihalt lelkemen,
díszem a környék porában szüntelen,
hol őzike fut gyorsan át zöldeken,
várlak ideát… és azon túl. Ámen.

Szerző/műv. rendező: Tóth Ferenc
Előadó: Csankó Zoltán Jászai Mari-díjas színművész
Zeneszerző: Nagy Lajos
Kíséret: Klarinét, zongora és orgona

Latest posts by Tóth Ferenc (Fredrick St. Claire) (see all)




  • 4 hozzászólás ehhez: Johanna örök

    1. Te jóisten, Csankó Zoltán mekkora… nem rossz a vers, a zene, a versmondás azonban a legjobb, ne haragudj meg érte. Hogy a versről is mondjak valamit, erős az eleje, a karod puha bőre sor borzongató, és az a finom intertextuális vonal az Anna örökkel nagyon ízletes.

    Szólj hozzá!