Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj az oldal összes funkciójának használatához!!

Heg vagy hab?

Sziklás hegy vagyok. Gerinc. Légtornász izmokkal magasodok a szikrákat szóró ég felé. Ott reszketsz, kicsi. Édes pára-könnyeket ziháló, pici bárányfelhő.
Arcod hátrafordítva gurulsz a sötét elől. Vonszolod magad hab-gyenge lábatlan hasadon. (Pedig húzna ám a végtelen távolság.)
Egyik karom a hátadon. Erőm szikla-szilárd hit, megmásíthatatlan vakmerőség. Másik karom lágy, szellő-ujjak simító fénynyalábja.
Rémálmodsz. Még nappalod is üldöző éjszaka, sötétből felhörgő vihar foga mardos fenyegetőn.
Amint felém fordulsz, zsenge hangodon meglöksz vihar-félő ezüst bolyhoddal.

Neked könnyű. Te erős vagy! Magas, szilárd kőhalmaz! A villámok csupán csiklandoznak. A szél homlokod simítja. Engem még a napfény is szikkaszt. Nevetésed tengereket nyel el!

Nézd meg a testem. Földrengések hasították szét. Minden életvonalam heg. Minden heg újabb szakadás kezdete. Csigolyáim hegekre meszesedtek. Labilis, törékeny, morzsalékony kőhalmaz vagyok.

Minden kavicsod kemény. Ha le is gördül néha kő-könnyed, bokádhoz kövül. Téged nem renget meg sem a jég kék, sem a tűz vihar. Ellenálló, állandó része van a Föld magjának.

Oszolj röntgen hab-pihékké. Itasd magad keresztül vaskos életráncaimon! Látod az öblös ereket? Mészt maró, sosem kötő, állandóan feszítő láva-vérem belül pusztít. Hogy is láthatnád. Te testem körül hemperegsz. Napfényben fürdesz, lebegsz nyújtózva, majd esőtől jóllakva összegömbölyödsz. Te repülsz! Én? Én itt állok. A fájdalom köt a Föld magjához. És ég és emészt belül. Belsőmtől nem szabadulhatok.

Én is hegy akarok lenni! Én akkor is olyan szép, magas, tekintélyes orom akarok lenni! Akkor mindenki észrevenne!

Én pedig felhő szeretnék lenni. Elszállni innen messzire, majd onnan is tovább! Végtelen horizontokba olvadni, ahol senki nem láthat!

Latest posts by Mona (see all)




  • 2 hozzászólás ehhez: Heg vagy hab?

      • Hát igen…mindenki sanyarog a saját szintjén, ez már csak ilyen. És amit még akartam, hogy semmi értelme ennek a párbeszédnek 😀 – hiszen jobb lenne a világ, ha mindenki elfogadná a saját sorsát, értelmesebb beszélgetések születnének a nyávogásoknál. 😀

        Ölellek, köszönöm!

    Szólj hozzá!