Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj az oldal összes funkciójának használatához!!

A TEREMTÉS TÜKREI

Alkotok, ha engeded.
Parányi mágiák válnak le
ajkadról. Ajándékot adtál.
Néha oly keserű,
hogy elvetném magamtól.

Alkotok, amíg lehet.
Tudom, az én teremtésem
művedhez képest mosolyogtató.
Ám ebben nem szedik rá azt sem,
aki könnyedén becsapható.

Alkotok és reszketek.
Attól, ami meg nem tartható.
Áttetsző önzések gyötörnek;
vágyom, hogy csodád, ha csak
egyszer is, de legyen bezárható.

Alkotok és kedvelek.
Mindent, amit teremtésed elrejt.
Szeretem tavakban búvó
önreflexiód. Tavasz van. Rügyeid
mézesek, imáid derűs altatók.

Hívlak hát, mint Alkotót.
Parányként figyelem ajkadat.
Szólj! Igédre, s igenedre vágyom.
Ölelj át csodáddal,
s légy édes, fordított halálom.

/2016.04.10./

Latest posts by Paál Marcell Hesperus (see all)




  • Szólj hozzá!