Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj az oldal összes funkciójának használatához!!

Ablakomon

Ablakomon az üresség
holt percei dörömbölnek.
Eközben az idegeim
lassú kínnal felőrlődnek.

Elbújnék a világ elől,
bárhová, csak messze innen.
Illúzióm nincsen többé,
nem maradt már miben hinnem.

Életemet nem dobom el,
örök magány maradt részül.
Szenvelgésem a megmaradt
életvággyal kiegészül.

Latest posts by Szabó Bálint (see all)




  • Szólj hozzá!