Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj az oldal összes funkciójának használatához!!

Anyám

Anyám

Anyám, az időrostán én is átesek,
hogy a szív hanghulláma csitul,
halkan közeledek, tudni vélem: vársz,
bocsájtsd meg nekem, nem sietek.

A képkockák oly elevenek.
A hó szikrát szór, gyertyákat gyújt
megannyi sírhalmon, hallom a hangod,
kételyeim támadják szédelgő tudatom.

Élő-halott vagyok. Az élet odaát van?
Anyám, én akkor és ott, úgy láttam.

Megjegyzés: 2009. 02. 14.




  • 6 hozzászólás ehhez: Anyám

    Szólj hozzá!