Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj az oldal összes funkciójának használatához!!

GYÓGYÍR

Sündörgő szilszellő,
csiklandó, szökellő,
zord felhőt nyitogat,
csókoddal simogat.

Elküldted távolból,
naplátta ablakból
ajkadnak melegét,
csókodból nem elég.

Itt röppen – elkaptam,
markomban megfogtam,
vidáman penderült,
ajkamon szenderült.

Harmatot kortyoltunk,
gyöngyhálót horgoltunk,
zöld pázsit szőnyegén
leplet szőtt ránk a fény.

Nagyléptű távolság,
magányos hátország,
foltozott fényselyem
takard el szívsebem.

Latest posts by Paál Marcell Hesperus (see all)




  • 3 hozzászólás ehhez: GYÓGYÍR

    Szólj hozzá!