GYÓGYÍR

Sündörgő szilszellő,
csiklandó, szökellő,
zord felhőt nyitogat,
csókoddal simogat.

Elküldted távolból,
naplátta ablakból
ajkadnak melegét,
csókodból nem elég.

Itt röppen – elkaptam,
markomban megfogtam,
vidáman penderült,
ajkamon szenderült.

Harmatot kortyoltunk,
gyöngyhálót horgoltunk,
zöld pázsit szőnyegén
leplet szőtt ránk a fény.

Nagyléptű távolság,
magányos hátország,
foltozott fényselyem
takard el szívsebem.

Paál Marcell Hesperus
Paál Marcell Hesperus legutóbbi művei (összes megtekintése)



3 hozzászólás “GYÓGYÍR

Vélemény, hozzászólás?