Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj az oldal összes funkciójának használatához!!

Amikor eltompulnak a fények

Amikor eltompulnak a fények,
ez a város különös lázban ég.
Örülök, annak is, hogy még élek,
hiszen az élet oly nagyon is szép!

Tompa lebegést érzek agyamban,
de messzire elkerül a mámor.
A józanság ilyenkor messze van,
Csak az nem fél, aki mindig bátor.

A lépcsőház nem visz fel a mennybe,
én most is a padlón fekve végzem.
Nem jutottam el a végtelenbe,
nem a mámoros örömet érzem.

Csak a megnyugvás érzése tölt el,
nem haragszok már, csak emlékezem.
Túl szoros kapcsolatom a földdel,
elernyedt mindkét lábam és kezem.

Latest posts by Szabó Bálint (see all)




  • Szólj hozzá!