Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj az oldal összes funkciójának használatához!!

HOMO SAPIENTIA

Hajtogassuk szét a jelent.
Nem terem már ami elmúlt.
Öntözzünk fénnyel új hajtásokat,
s vessünk sarokba minden ósdi dolgot.
Felserdülünk lassan,
és mohón akarjuk megragadni azt,
amit Isten az időbe burkolt,
mert rejteni kell a gyermek elől,
mihez kíváncsi vágya hajtja,
de bölcsessége megóvni nincsen.
Haladónak titulált izmusok
szakítottak megannyi gyökeret szerte.
Új eszme kell – azt mondod. Én meg;
nincs jobb a szívbéli békességnél.
Gyengeség talán a türelem,
ám kevély sziklákat repeszt.
Lehetsz akár percenként újszerű,
mégis csak földlakó maradsz.

Lélegzeted oldja a csendet,
szemed tavaknak tükre,
éneked szélbe vegyül.
Ember vagy. Ezt soha ne feledd el.

/2014.04./

Latest posts by Paál Marcell Hesperus (see all)




  • 2 hozzászólás ehhez: HOMO SAPIENTIA

    Szólj hozzá!