Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj az oldal összes funkciójának használatához!!

Je t’aime*

Az én tükröm a zene lenne?
Így, csak egyetlen ember
ismerhet engem, csak Te!
Hogy’ nevetnél, ha látnál
– éppen “azt a dalt” fordítom –,
édesen megmosolyognál.
Lapozom a szótárakat,
közben nagyokat dobban
a szívem, az utolsó szó
mint a méz, éltető levegőm,
– nem kell fordítani –
ismerem, tudom, hiszem,
nekem a legszebb: Je t’aime!

ppj
2005/2016

* J’te l’dis Quand Mê me (P. Bruel – L. Fabian)

P Pálffy Julianna

Valamikor, még a múlt évezredben a pólyámba tehettek egy tollat, de csak nagyon későn vettem észre, hogy szúr valami. Először tiniként, majd hosszú időt kihagyva, tizenvalahány éve leltem rá, és azóta birkózom az írással, próbálom megtalálni a stílusomat, az egyéni hangomat.
Remélem a saját történeteim, verseim, meséim megkeresnek, és megengedik, hogy megírjam őket.

Hiszem, és vallom, hogy:

'... itt ragyogunk s vacogunk a csodák közepén' - (Fodor Ákos)
*
'Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel' - (Robert Capa)
*
'És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja mások énekét is szépnek.
(Babits Mihály)

Latest posts by P Pálffy Julianna (see all)




  • 4 hozzászólás ehhez: Je t’aime*

    Szólj hozzá!