Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj az oldal összes funkciójának használatához!!

Léttávlatok

Múlt…
mi fényesebb a valónál
darabolt szürke e jelen
egy termékeny tavasz
holdfényhűtött színben.

A múlt nem múlt el.
Hajnal ébred
gyémánt harmatmáz
aranyló örömzáporát
átkarcolják
az elmúlt jelen ércarcai.

Visszajár.
Jelenlétet tépve
még megtalál
elrabol a tűzfény rétre
ott tart
míg a hajnal tart,
de visszajár.
Elvisz még mélyebbre
tavak s tengerek emlékébe
felhány a felszínre
néha türkiz fodorégre
emel oda
hol habzik a kezdet
krémet ken a végtelen,
de megfog
és felnevel.

Angyal ruhában akkor
újra a jelen dalol.
Most lágyabb a hárfa
de nézd…
Kikel a domb mögül
sosem ismert arca átvetül
megérint
szíven szúr
otthagy, egyedül.
… és visszajár…
Tűzperceket oltva
visszajár.

2011

Latest posts by Mona (see all)




  • Szólj hozzá!