Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj az oldal összes funkciójának használatához!!

Egy eszement szerelmes vers

(Az én lelkem egy falat…
szeretlek, mint grizzly a halat,
vagy, mint disznó a kondért…
Oda vagyok érted, mint róka a vakondért!)

Az út hiába volt feslett,
ráléptél… és fényes lett.
Csillogsz nekem, mint a hold…
Rászóltam kutyámra: Ne csahold!
S a néma éj… a tőzeglápos,
szivárgott, mint egy törött lábos…
s e csendben… te meg én,
sétáltunk a kozmosz tetején…

Latest posts by Horváth István (see all)




  • 3 hozzászólás ehhez: Egy eszement szerelmes vers

    Szólj hozzá!