Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj az oldal összes funkciójának használatához!!

Zyklon-B

zyklonMegalvadt vér ízében fürdik az alkony…
Már vonat gőze súgja, hogy ritkul az ember;
Éhezik a tömeg, s terjed a kínhalál:
Velő-aszott gyermek itt húst enni nem talál!

Óh: egyúttal férfiak, nők, öregek sem,
Hisz náluk az úton csak fejlövés kegyelem!
Zakatol a mozdony. Hőség, hideg, bármely
Körülmény várja is őket, nincs rajtuk áldás.

Kárhozat, hörgések, űzöttek tébolya;
Mit ér egy ima, hol vesződik több ócska lét:
Puskacső vár? Fajul a sors, ki dönti el…
Álló vagon mögül hányszor lövedék felel!

Haladván fogyunk, mert gyilkos a szörnyű út:
Amint sérült, ki moccan: ez csorbát nyelő kút;
Szükség, ha úgy hozná, vajon másik testből
Ösztöneid mezsgyéin túl falatoznál-e…?

Megyünk… közel az ítélet, Hitler fő pokla –
Auschwitz előtt járó fuvar, görbe sínek:
„Arbeit macht frei”: olvasható a cél kapuján,
Sejthető vagy biztos… jön a hely pusztulni tán?

Lerogyva s gyötörten vizemért kiáltok;
Ájuló társaim, szögesdrót-határok:
Behúzódni látszik a remény függönye,
Nincs tovább! Ami lesz, csupán keserű föld…

Csont-simult láb kúszni próbál a ház felé,
Mi tégla, zuhanyrózsás, de kéménye van;
Ütnek vadul: míg lökve, unszolván „ilyet”
Oda jutsz ma el, hová Adolf küld s fizet!

Jövel Uram! Rohan felénk az utolsó tánc,
Viharfelhők mutatják, itt összedőlt a sánc –
Édesanyánk megszült, hogy ballagjunk a térbe:
Az emberi fertő siralom-gázködébe…

Latest posts by Tóth Ferenc (Fredrick St. Claire) (see all)




  • Szólj hozzá!