Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj az oldal összes funkciójának használatához!!

Magamba zárok

“Látod, itt állok mindhiába, 
kezem sóváran integet –
Mindenkitől csak csókot kérek
és szórom, szórom, kincsemet. “

A pillanatláng festi véred, 
mit cseppenként magamba zárok, 
még pár percig tán tovább élhet. 
Ma minden rosszat szépnek várok! 

Érint, érez, érints, érezd –
már láthatatlan erős fonál. 
Csipke leplén nedve’ csillog: most 
túlcsorduló minden szónál. 

Úgy vágyom, ahogy szépnek láttam, 
és nem érdekel, hogy helytelen. 
Örömeink magamba rágtam, 
dúvadként ébredt és szertelen, 

Enyém tied, tiéd enyém, 
mikor miénk, a csoda lüktet. 
Üdve némi öröm, miként 
gondolatlanul minket fürdet. 

A horizontláng amott távol
a gyöngyszikráit szórja széjjel. 
A szépet várom csak a mából. 
Nem tudom, hogy mit hoz az éjjel. 

“Látod, itt állok mindhiába, 
kezem sóváran integet –
Mindenkitől csak csókot kérek
és szórom, szórom, kincsemet. ” 

Megjegyzés: 2015. 01. 27. 
Az idézet: Dsida Jenő: A Naphoz című verséből való.

 




  • Szólj hozzá!