Warning: A non-numeric value encountered in /home/zlap/public_html/muv.hu/wp-content/plugins/eu-cookie-law/class-frontend.php on line 106

A XXI. század költői

Senki ne vegye kezébe a költészet ékes tollát
Ha kívánja megalkotni a verseknek csúfolatját
Inkább nyugtasd karodat előtted, az asztalon
Ne is gondold, hogy csinálhatsz ily’ maszlagot.

Azonban mind, aki vágyik arra, hogy írjon
Ne csak olvassa, értse is, mi van a papíron
Kezdjen el látni mindent, először, mi szívében
S azon túl él, írja le azt minden egyes színében.

Amikor mar a keserű bánat, s nem hagy nyugodni
Szedd azt kurta rímekbe, majd dőlj vissza aludni
Ha örömtől dagad, széthasad lelked, írd azt meg
De ne csak ezt írd, mert unalomnak forrása lesz.

Dúljon szerelmes vihar ifjú, vagy idős kebledben
Zengj hát dalt, mit csak pacsirta énekelhet szebben
De ne csak ezt írd, hiszen mindenki lehet szerelmes
Bármily’ szép is, idő múltán unalomnak forrása lesz.

Szóljon műved háborúról kívül magadon, s benned
Írd a békét, mit keresel, vagy miért nem kell menned
Mondd, hogy hogyan dühöng erdőben szarvasbika
Vagy hogyan lett lányod asszony, ki az udvarlója.

Csúfot űz minden hű poétából az a hazug ember
Aki csupán összehány valamit semmi értelemmel
Hat szó, három sor, melyben nincs semmi üzenet
Bohócok, sőt bolondok, megrontjátok ügyünket.

Legyen hát csak pár szó, nem fogom én azt bánni
De akkor írj bele minden bölcset, mit a Földön látni
Legyen akkor szép, kellemes, legyen értelme, hogy él
Rímeljen már legalább, mert anélkül ez nem vers, mit ér?

Szólj akkor máshogy, hagyd el nyugodtan a rímeket
De író vagy akkor, nem költő, nem írsz szép éneket
Avantgárd, meg szabad vers, közben csak egy mondat
Az ilyet hagyd a fenébe, de azért mégse tedd le a tollat.

Kezd újra a munkát, s alkoss valami kellemest, jót
Gúnyt nem kapsz, de lássam, megértetted a szót
Ne csúfold meg a költő népet, mert sok szépet tesz
De nem csak ezt írom, mert unalomnak forrása lesz.

Vörös Levente legutóbbi művei (összes megtekintése)



Vélemény, hozzászólás?