Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj az oldal összes funkciójának használatához!!

Anya

Anya ez fáj!
Fáj, ne szólj!
Anya ez fáj,
Fáj, ne sírj…
Halálos, gyötrő,
égő kín,
hét szöggel
kivert
fájdalom.

Nem kértem tőled
az életet,
nem kértem tőled
a szavaid,
nem kértem el
a lelkedet,
nem kértem el
az álmaid.

De itt vagyok, s
életem izzó tűzzel
vonják be szavaid…
Ha egyszer elmegyek
szét fogom törni
a vágyaid…
Itt vagyok, s fáj,
ha rájövök,
nem engem hívnak
hangjaid.

Megszültél és
felneveltél,
a te sorsod már
végtelen,
megszülettem,
s tönkretettem
saját magam
az életem.

1993.
Első versem, amit megmutattam valakinek.

Latest posts by aron (see all)




  • 5 hozzászólás ehhez: Anya

    1. Nagy mérföldkő, amikor rádöbbenünk szüleink tökéletlenségére…de alapvető ahhoz, hogy saját magunk tehessük tönkre mindent. Az élet már csak ilyen.

      Nem mondtam volna meg, hogy ennyire régi. Talán a kirobbanó érzelem miatt.

    Szólj hozzá!