Anyám nevetése repül a szélben

001anyAnyám nevetése repül a szélben,
színes pántlikából szirmot formáz
bokorágon, majd pillangóként
száll tova – csengő hangján trilláz -,
de könnyet űz, ha az élet engem bánt
kínt röhögve, s gonoszul mostoha.
Anyám nevetése repül a szélben,
színes pántlikából szirmot formáz
bokorágon, bölcs mosollyal oldja,
kergeti homlokom gondterhelt fellegét,
vigyázza léptemet, s mert botlom is,
azonnal Ő nyújtja felém két kezét.
Hajába holdfényt szőttek az évek,
ám szeméből koldul most is kéket
az ég, dalolva dacol velem betyármód,
ha lassulni érzi múló időnek kerekét.
Anyám nevetése repül a szélben,
aranyszállal hímzett kis pántlika,
keserű búbánatok ellen a szívemre,
szelíd szeretettel kötött masnija.

ppj
2010/2016

P Pálffy Julianna legutóbbi művei (összes megtekintése)



7 hozzászólás “Anyám nevetése repül a szélben

    • P Pálffy Julianna írta:

      Viszont még ma is így van! 🙂 (bármikor elsimítja homlokom ráncait, és letörli a könnyeimet) Nehéz új verset írni hozzá, mert inkább prózában gondolkodom. Majd lesz olyan is. 🙂
      Köszönöm!
      C*

Vélemény, hozzászólás?