Áprilisi szikrák

Borúra derű jön,
a tél messze kutyagol,
fodros bárányfelhő
az ég kékjén bandukol…

kikeletben járnak roskatag álmaim,
(féltve rejtegetem tépázott szárnyaim),

de már látom:

itt-ott barkaágak
szeleburdin lengenek,
fényszikrák pattognak,
bohó táncot lejtenek…

már hallom is:

a szelet, hogy száguld,
máskor suttog, szendereg…
madarak fénybeájult
ős evoét zengenek…

Latest posts by Kőműves Ida (see all)




14 hozzászólás “Áprilisi szikrák

    • Kőműves Ida írta:

      Nincs bizonytalanság Mara, 🙂 fenn jártam a Tettyén, az illatok csalhatatlanok, no és a látvány… fenomenális! Köszönöm soraid.
      Ölellek!

    • Kőműves Ida írta:

      Szia Ferenc!
      Bizony igazad van… ott törik a ritmus, figyelmetlen voltam. Mindjárt javítom, úgyis akartam még valamit… Köszönöm.

    • Kőműves Ida írta:

      Neked is igazad van, Julianna. Nahát, egészen összeáll a versem. 🙂
      Mindjárt javítom. Köszönöm soraid.
      Ölellek!

    • Kőműves Ida írta:

      Te aztán nagyon telibe találtál Monám, mert valóban felkaptattam a hegyre (a Tettyére) és az nem volt még olyan vidám dolog. Ám azután a látvány, az illatok, a madarak mindenért kárpótoltak. Köszönöm szavaid, Te a lelkembe látsz!
      Ölellek!

    • Mona írta:

      Ó, a Tettye! Na, most már mindent látok! 🙂 …ide termoszban epres tea kell! 🙂

    • Kőműves Ida írta:

      Ylen drága, te jól tudod, hogy magam is mindenütt azt keresem, azt a régi hangulatot, illatokat, ami a tanyára emlékeztet. Én hiszem, hogy ugyanezt éled át Te is. Bár a látvány nekem nem ugyanaz, de minden más arra emlékeztet. Köszönöm, és örülök jöttödnek.
      Ölellek!

Vélemény, hozzászólás?