Warning: A non-numeric value encountered in /home/zlap/public_html/muv.hu/wp-content/plugins/eu-cookie-law/class-frontend.php on line 106

Drága véren vett föld

Amíg a szem ellát, a nagy végtelenbe nyúlva
A horizontig, s azon túl ringatózik aranyszín búza
A lengedező szálak között sétalva óvatos lábbal
Tüdőm megtelik a készülni vágyó kenyér illatával.

Az égen sötétkék és fehér felhők versengnek helyért
Alant lágy, susogó szellő szalad, majd boldogít kedélyt
Bizony, bizony a földbe vetett gabonamag lassan elhalt
Lám nem maradt maga, termése, mennyit a Kertész akart.

Drága véren vétetett meddő, talán halott föld volt ez
Drága vér locsolta meg azt s ezáltal mentette is meg
A drága vér miatt vagyon kincs a rengeteg kalász között
Középen vérvörös rózsaszál áll, szem azon gyönyörködött.

Most pedig a felhők ellepték az eddig ragyogó nagy eget
Nem akar az viharzani, csupán más színt öltött, sötétebbet
Nincsen sehol egy őrjöngve mennydörgő, cikázó villám
Rövid időre szeretem a látványt, nem csupán az más ám.

Mint ketrecbe zárt pacsirta, üvegbúra alatt hever a rózsa
Had érinthetném, látnám, lenne rajtam babám csókja
Drága véren vétetett e föld, drága vérrel lett az megöntözött
Drága vér folyása miatt lesz a csúf üvegbúra is idővel törött.

Vörös Levente legutóbbi művei (összes megtekintése)



Vélemény, hozzászólás?