Volt egy város,
kilincsein esernyők,
az asszonyok lábujjain
aranygyűrűk,
férjeikén karperecek.
A hangszórókból
üvöltött a figyelem.
Achtung, Achtung,
mondta a kakkukos
óra, és az emberek
olyan nagyon figyeltek,
elfelejtettek lélegezni,
meghalni is elfelejtettek.
Csak figyeltek, és
egyre csak figyeltek.
Latest posts by Kiss Anna Mária (see all)
- Dagerrotípia - 2016-08-20
- Rajzolt haikuk - 2016-05-07
- Kés -éssel - 2016-04-27
… Számomra minden versed csoda, és mellesleg mondom csak, én se veszek levegőt amikor olvaslak 🙂
üdv, szeretettel,
mara
A cseresznyefáról jutott eszembe
Dédapám duplán járta a ruszki földet
marhavagonban
de leginkább gyalog
egyszer szökött is
az volt a harmadik útja
aztán maradt még kétezer ötszáz napot
jól konzerválta a nyers krumpli
a félelem
és a hideg
emlékszem kilencvenhat évesen
kismotorján cseresznyét szedni ment a tanyára
mesélték
a bérlőnek vett egy nyugágyat
hogy a gyümölcsöst metszhesse helyette
mert a szárazból kihajtók
a termést folyton akarók
makacssága tartotta itt
nem mesélt sokat
szépet talán sosem
mindig csak árvákról
kiket elvitt reggel a halál
és a sok ezer lépésről
amelyek szanaszét hevernek a szibériai úton
a tákolt seregről nem szólt
elfeledte
Nagyanyám kriptát építtetett
Északra nézőt
naptalant
egyszer azt mondta hasonlítok az öregre
nem tudom miért
🙂 Csók. Anna
Bocs. ez te írtad. 🙂
Jaj Anna, most látom, hogy idemásoltad a versemet. Szóhoz sem jutok, Tündér vagy, köszönöm 🙂 🙂
Olvastad Celantól a Halálfúgát? Érdemes.
Elolvasom. Szentül ígérem. Anna
Szia Anna! Megdöbbentő szinte minden írásod, én nem mondanám csodának, viszont összetéveszthetetlen na ez biza már nem semmi.
Szép estét!
Mindig jövök…, hátha megfulladok bele, veled.
Összetéveszthetetlen vagy. Egyedüli, és megismételhetetlen.
ölelésem
C*