Hiába ének

Verseket fűztem
szép lánccá nyakadba,
de te letépted
itt hagytál magamra.

Díszítettelek téged
ékes szavakkal,
de te mind eldobtad
mit adtam, haraggal.

Nincsen több kincsem
mindent neked adtam,
üres lett a lelkem
magányos maradtam.

Homályosult szemmel
tekintünk egymásra,
nincsenek vágyaink
ezért lettünk árva.

2014.02.08.

Kolumbán Jenő legutóbbi művei (összes megtekintése)



Vélemény, hozzászólás?