így emlékszem Rád:

hajad szél-ujjak borzolták
és szemedbe a hullámokba bukó nap
rajzolt fény-gyöngyöket.

Lanyha mosolyt ragyogtál a kövek moháira
és tested körvonalára formáltad a fűszőnyeget…

Szép voltál akkor is
mikor váratlan belecsontosodtál a pillanatba.

(Ösztönösen öleltelek
és mozdulatlan képedbe sikoltottam…)

A parton
vörös kányák vijjogták
teherré a csendet.

Nerina legutóbbi művei (összes megtekintése)




2 hozzászólás “így emlékszem Rád:

    • Nerina írta:

      Régi, nagyon régi… Azt tudom, hogy szeretted a vörös kányám, viszont nem rémlik a koppintásos hsz.

Vélemény, hozzászólás?