Hajnalszárny

Hajnalszárny

Hajnalszárny érintett,
karmolva az éjjelt… –
kéjükben elpilledt
szerelmük pírt érlelt.

Eközben csendpárnán
mellém feküdt álmom –
nap-magzatot várván,
hogy az ránk találjon.

S megszületett reggel,
selymes-sárga hajjal… –
hatalmas tervekkel,
ábrándos sóhajjal.

…..

Hajnalszárny-pihéket
fújok le ágyamról –
nem tudom, mi végett
látom színaranyból.

(2016. március)

Sz. Éva Lambrozett
Sz. Éva Lambrozett legutóbbi művei (összes megtekintése)



10 hozzászólás “Hajnalszárny

    • Sz. Éva Lambrozett írta:

      Köszönöm szépen, kedves Ferenc. Kitüntetőnek érzem figyelmed. (Főképp, hogy mennyit nyűglődött ez a Hajnalszárny, amíg idekerült. De… nincs megtépázva, szerencsére. 🙂 ) Neked is kellemes estét! (Látom, hogy más a dizájn… lehet… ez volt nálam a bibi.) Éva

    • Sz. Éva Lambrozett írta:

      Áron kedves! Már csak ritkán számolok szótagokat. (Az inkább régebben volt. 🙂 ) Jó-ideje ösztönösen ráérzek arra, hogy „mi mennyi”… többségében. Ha nem, akkor döccenek… utólag általában észreveszem. (Mivel verseimet – leginkább – hetekig „érlelem”, időnként újból átnézve.) A tudatosság inkább a mondanivalóban, az összerendezésben/összhatásban rejlik. 🙂 Természetesen azért van fogalmam az említett verselésről. 😉 Köszönet, hogy olvastál, szóltál. Éva

Vélemény, hozzászólás?