Kerülgetős

(Z.-nek)

Valamikor kisfiam…
(ugra-bugra hopszasza –
fürgeséget szomjazva)
eleven volt, mint higany,

éjszaka sem nyughatott.
Takargattam, felvettem –
sírogatott kezdetben…
anya-bőrbe bújtatott.

Éppígy pörgött felnőve,
kamasz szívű izgága… –
kinek semmi sem drága;
nála a Kor előnye.

…..

Mostanában csendesül,
szülő-szemtől mentesül. –
Nagy Játékban benne ül,
ölelném, de…elkerül.

(2015. október végén)

Latest posts by Sz. Éva Lambrozett (see all)




12 hozzászólás “Kerülgetős

    • Sz. Éva Lambrozett írta:

      Drága Mona! És ez még a kisebbik gond. Mind a négy gyermekem bőven felnőtt és bizony… akadnak/akadhatnak ettől sokkal durvább dolgok. S tudod… ők másképp látnak. Észre sem vesznek olyasmit, amit pl. én érzékelek. Az antennámat annyira finomra hangolták, hogy ezt nem lett volna szabad. 🙂 🙁 Jobb azoknak, akik kevésbé érzékenyek a különféle lelki/érzelmi hatásokra és a szemük sem lát meg minden hülye apróságot. Az pedig, hogy “javát szolgálja”… eléggé relatív és szubjektív megítélés, ezt már megtanultam. 😉 Köszönöm, hogy olvastál, hozzászóltál.

    • Mona írta:

      Vááá, négy??? Csoda, hogy élsz…jó ég…elképzelni sem tudom. 😀 Kitartást, Éva…

    • Sz. Éva Lambrozett írta:

      Tényleg csoda. 🙂 (De inkább más miatt.) Egyébként… azt tapasztaltam, hogy ezt a tényt az emberek vagy lekezelik vagy tudomást sem próbálnak venni róla. Aztán akadnak persze olyanok, akik “értékelik”. (Kevesen.) De én nem azért szültem, hogy ezzel megdicsőüljek. Mindenesetre, minimum érdekesek a különféle hozzáállások. Megértésedet nagyon köszönöm, jólesik.

    • Mona írta:

      Úristen, Éva! Minden tiszteletem a tiéd…szerintem aki anya, az értékeli, kalapot emel előtted. Eggyel is iszonyú nehéz, pedig az enyém egy angyal. De még így is…

    • Sz. Éva Lambrozett írta:

      Kedves Feri! Nem áll szándékomban. 🙂 Szerintem – ha tartalmilag nem is -, de szerkezetileg nagyjából rendben van. Kérlek segíts, hogy konkrétan mire gondoltál. 🙂 Szeretettel köszönöm véleményedet. Éva

    • Ferenc Ficzura írta:

      Valamikor kisfiam…
      (ugra-bugra hopszasza –
      fürgeséget szomjazva)
      eleven volt, mint higany,

      Ez így azt mondja számomra, hogy higany volt a fiad.

      “mint a higany…
      a ” valamikor” már előre vetíti hogy “volt”..tehát elhagyható.A mondanivaló megkapó és hiteles és még az is lehet hogy tévedtem.

      Szép reggelt , aztán szép napot,mert most nem olvasod.

    • Sz. Éva Lambrozett írta:

      Szia, Feri. 🙂 Lehet, hogy én gondolom helytelenül, de szerintem a “valamikor” szó nem zárja azt ki, hogy néhány sorral utána használjuk a “volt” szót. Igen, a névelő hiányzik, de botlana a ritmus azzal együtt és úgy véltem… így is érthető. Ám ebben igazat adok, viszont megelőlegeztem magamnak ennyi “szabadságot” a szerkezetben. Köszönöm, hogy rávilágítottál. Neked is legyen kellemes vasárnapod. 🙂 Éva

  1. P Pálffy Julianna írta:

    Látszik, hogy a rímekkel nyomatékosítottad az utolsó versszakot.

    Majd minden a helyére kerül, így vagy úgy!
    Néha vannak nehezebb időszakok, néha nehezebb áthidalni a korkülönbséget, néha nehezebb megérteni őket, de akkor is a mieink maradnak.
    Sok türelmet,és kitartást drága Évám, legyen minden nappal könnyebb egy kicsit a válladra rakott a teher!

    ölelésem
    C*

Vélemény, hozzászólás?