Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj az oldal összes funkciójának használatához!!

Kései bánat

Milyen lett volna véle
egy szép békés szerelem?
Mert nem harcoltam érte
ő eltűnt, már nem lelem.

Hiába is keresném
már régen mást szeret ő.
Nem volt vele szerencsém
nehezen feledhető,

hogy itt volt a karomban…
Ernyedten, vágyakozón.
Egy múló pillanatban
szerelemről álmodón.

Barát lesz, ajánlotta.
Én elküldtem őt durván.
Szememben ég alakja
csak tudnám, hogy még vár rám,

futnék lélek szakadva
a karjába boldogan.
De zárva van a szája
csak néz rám szomorúan.

Szemében se vágy, se vád.
Elaludt rég a lángja.
Ő már nem is engem lát,
én érte lettem árva.

2016.09.12

Latest posts by Kolumbán Jenő (see all)




  • 1 hozzászólás ehhez: Kései bánat

    Szólj hozzá!