Kit érdekel…

Temessetek engem arccal lefelé!
Ne lássam többet rög fölött a napot,
és vágyaimtól amik szívem tépték,
ne látszódjanak a boldog másnapok.
Eltiportam virágaim, és köptem
az életemre egyet, de jó nagyot.
Pofon vágtam, aki szeretett engem,
és sohasem vártam derűs holnapot.
De nem bánom azt, hogy így kellett élnem,
mert nekem az élet mindig nehéz volt,
és könnyen elmúló, de szabad dühöm
mint egy kóbor kutya, egyre csak csaholt.
Azt kiáltom, hogy nem hiszem az Istent.
Lehet, hogy ezzel én rút bűnös vagyok.
Nem baj, mert mindig kedvem szerint éltem,
próbáltam úgy élni, mint a szabadok.
Senkinek se jövök már számadással,
magammal számolom el az életem.
Mindenkinek, akivel csatát vívtam
ott hagytam a szívén saját kéz jegyem.
Sosem bújok én szóvirágok mögé,
megmutatom a megsebzett lelkemet.
Kit érdekel, hogy tőrt döföl, vagy csókolsz!
Önérzetemen már nem ejthetsz sebet.
Kikerülhetsz, és megtagadhatsz engem.
Nem vagyok én Isten, tehát bátran tedd,
és ha úgy érzed, nem te érted éltem
síromon kecskédet legeltetheted.
Kit érdekel, hogy mi is lesz azután,
hogy holtan szemem föld mélyét kutatja.
Temessetek engem arccal lefelé,
hagy sétáljon ki szememből giliszta.
Nem kell nekem, hogy őrizzél engemet.
A semminek minek fognád a kezét?
Engedd el bátran a múló létemet,
és legyen porom a szélbe szórt szemét.

2013.06.24

Latest posts by Kolumbán Jenő (see all)




Egy hozzászólás “Kit érdekel…

Vélemény, hozzászólás?