aztán kiderült
másra kellek
te nem láttad
hogy dől még ide is
alig élő néma hallgatag
ikea-bimbót tettél elé
csak nekem mondtad
mi oszlik ott
addig huhogta parancsod
kóróvá sorvadt torkod
míg nyálammá váltál
zöldnek nevezted el
smaragddá fényezted
kipreparált vatta tömött
abnormál (túl)világi koronád
csontkezedben vérjogar
a leghangosabb
ha utolsót harsan
csap rajtam barna nyarat
de csak a tollseprűt adtad
leanyátlanítalak
