Kiss Anna Mária
Nehezemre esik
túlgondolnom magam.
A fránya kettős én,
ami nem engedi.
Igen. Jó lenne beszélgetni.
Többnyire csak hallgatózom.
Lesznek versek, elfeledtek.
Személyesen megkukulnék.
Csak a szemem beszélne.
A Feneketlen tónál találkoznánk.
Mintegy véletlenül.
Istenem, de finom volt a
Park étteremben a tartármártás.
Erre gondolnék, nosztalgiásan.
Mondjuk megbeszélhetnénk, hogy
– egyikünk horgászik,
a másikunk pedig körbefutja a tavat.
És az egyik stégen megölelnénk egymást.
Öregesen. Szótlanul,
jól megfontolva a padot, amire leülünk.
Örülök, hogy gondolsz.
Cserébe, én is gondollak.
Latest posts by Kiss Anna Mária (see all)
- Dagerrotípia - 2016-08-20
- Rajzolt haikuk - 2016-05-07
- Kés -éssel - 2016-04-27
Szia Anna! Nagyon szabadjára engedted, ami a lényeg, ezért jó, ezért tetszik.
Szép napot!
Nagyon kortárs, nagyon meggondoló. Azért nekem kicsit hiányoznak a rímek. De nem nagyon.