Már semmi sem lesz úgy,
ahogy régi téli estéken,
amikor csüngtem apa ajkán
csorduló meséken,
sült tök illata lengte be a szobát,
aztán vártam a reggelt,
hogy érezzem, anya-sütötte
friss cipó illatát.
Olyan nyári este sem lesz többé,
mint amikor az illatos réten,
holdvilágnál szénát gyűjtött a család,
s a csillagokkal teli égbolt
egészen elvarázsolt,
ahogy mosolyogva kacsintott le ránk,
s a lelkem legmélyére raktároztam
a lucerna fűszeres illatát.
Dermesztő tél van a szívemben,
nem áll már az öreg platán,
és az akácsor ott a ház sarkán…
Mindenki elment.
Maradt csupán a kósza szél,
s az őszi ég alatt éledt emlék.
A sárgult levelekkel most
boldogan utánuk mennék.
2013.
Kőműves Ida legutóbbi művei (összes megtekintése)
- Kende, a kondás - 2017-09-03
- Álomkeringő 6/6 - 2017-05-03
- Álomkeringő 6/5 - 2017-05-02
Ida drága, ez torokszorítón gyönyörűséges! Ha már nem is úgy van, de veled marad a kép örökre, ezt kaptad, ettől lettél az a nagyszerű ember, aki vagy.
(Nekem nagyapám és nagyanyám adta ezt, és álmaimban még mindig visszajárok oda…)
ölellek!
Jó, hogy van hová visszajárnunk, ha csak álmainkban is… 🙂
Hálásan köszönöm szépséges szavaid, amit hozzám intéztél.
Ölellek!
Drága Ida, még rengeteg verset kell írnod nekünk, különben leszokok a bögrés tejről, és akkor mi lesz?! 🙂
Mint mindig…meghitt, otthonos, szeretetteljesen szépséges.
Ölellek.
Hát igen, mi lesz? Nem szokhatsz le a bögrés tejről… 🙂 majd gondoskodom róla. 🙂 🙂 🙂
Köszönöm szavaid.
Ölellek!
Mindig visszaviszel a gyerekkorba, és ez annyira szép, mert finoman, selymesen borul rám az emlék. Nekem is vannak ilyenek, csak nem nagyszülőkkel, hanem nagy-nagynénikkel falun.
Köszönettel 🙂
öleléssel
Juliannna
Az jó, ha visszaviszlek, és emlékezel… mert emlékezni jó!
Talán a véletlen akarta, de nekem nagyon szép gyerekkorom volt… legalább az szép volt.
Köszönöm soraid.
Ölellek!