Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj az oldal összes funkciójának használatához!!

Nyárba lépve

Megégett levelekbe
burkolózik a nyár,
sivár forróságot
álmodik félszegen,
részegen tobzódik
az aranyló fényben,
s elmerül
a rövid éjjekben
szerelmesen.
Gyors esők
mossák el a hajnalt,
lassú száradástól
nedvesek az egek,
megreked testemben
a lélek…
– végre
álommentes éjszakát
remélek.
Madárszárnyakon
lebegnek a nappalok,
holnap sem ér ide
még az őszi szél…
– a vihart is legyűri
a tűzgolyó,
bár minden élő
langyos gyönyört
remél.
Éjjeli lepkék hűtik
álmomat,
a gondolat is megszakad
fejemben,
kísértő álmokat súg
felém a Hold,
s elmerülök
a pokol-illatú
rengetegben…

Latest posts by Ariel (see all)




  • Szólj hozzá!