Kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj az oldal összes funkciójának használatához!!

Örökké ugyanaz

rökké-ugyanaz(Emberek, mesék, istenek)

Mindig a birtokvágy hajtotta az embert.
Még több földet, vallást, erőt, utat akart.
Közel a határhoz lépett határtalant… s
tiszta lelkű pogányt tűzhittel keresztelt.

Halált rendelt, átkot, harmadnapra lángolt
ki ellenállt, s kár volt makacsságban élni.
Harácsoló gőgnek keze száz tenyérnyi –
koldusok éhéből módos bűnt barkácsolt.

Rőtszakállú bácsi mondogatta mindig:
“Minek is beszélek, sohasem tanultok.
Sorsotok veletek rosszkedvűen kullog.
Amíg öldökléssel juttok csak a “szirtig”,

a bosszú mértékét istenek kicsinylik.
Haragjuk örvénylő felhőkben kavarog –
villámverés végén vért köphet ajkatok.
Lelketlen testetek sátánkertbe hintik.”

Ím, a vak gonoszság ördög-árnyakon hal,
világégés hátán nincs megállj, kegyelem –
a Nap sem kel fel ott, a szétdúlt keleten…
gyehenna mocskában áldoz fájdalommal.

Mindig birtoklásért csatároz’ az ember.
Sok-sok földet, vallást, nőt és férfit akar.
Pallér-elmét játszik, pedig tudattalan.. s
erőszak-kalandja jövőgyilkos fegyver.

(2015. december)

Latest posts by Sz. Éva Lambrozett (see all)




  • 1 hozzászólás ehhez: Örökké ugyanaz

    Szólj hozzá!