galambcsőrből
tiszta búza
bíborbársony tearózsa
égcsillagnyi jácint
kosbor
liliomnak magas szára
mind az enyém
termi nekem
völgyi bokrok
drága násza
traktornyomból alig élő
szélfútt tarackon a térdem
ágas bogak hajam felett
kéreg vérzi csuklóm
s nézem
égbevájó nagy dereka
fekete borzas szép lombja
gyökereit úgy öleltem
évgyűrűi homlokomra
minek nekem lótuszvirág
jezsámen a mezőszélen
erdő súgja
éppen sejti
én csak a tölgyet szerettem
aron legutóbbi művei (összes megtekintése)
- hiátus - 2020-11-20
- Szabadvers a tévedésről - 2020-06-25
- szabadballada a tölgyről - 2020-05-25
Ha szabad őszintének lennem, szerintem ez az egyik legösszeszedettebb és legjobban megfogalmazott műved. Gratulálok hozzá.
Persze, hogy szabad. Mindazonáltal én azt hiszem, ez a leginkább ízlésednek megfelelő. Nekem hol így, hol úgy szalad ki jobban. Emellett mindig is azt vallottam, hogy a szabad formákat csak az preferálhatja, aki már megtanulta a kötöttet.
Köszönöm, hogy olvastad.
Örülök, hogy kijavítottál, mert valóban nem arra szerettem volna célozni, hogy nem vagy összeszedett. Inkább úgy fogalmazok, hogy eddig ez a versed tetszik a legjobban.