Szabadvers a légszomjról

Így hogy kifutott belőlem hited
én sem maradok tovább
s te sem hajolsz le értem
a fagyott sárba
minden hiába
kiárulhatod gyönyörű bőrödet
nincs rajtad bélyegem
csak lélegzetvételenként
jutsz eszembe

jól megvagyok itt testem
festett falai közt szemed emlékével
senkit sem nyomaszt
neked sem kell tudnod
te vagy a levegő
én pedig légszomj




Egy hozzászólás “Szabadvers a légszomjról

Vélemény, hozzászólás?