Szabadvers a tévedésről

azt hitted nap de
a szemközti ablakból csak
vakít
meg hogy
pontosan érted
a semmit

azt hitted ropogós
cseresznye de
seregélycsípte
magtalan meggy
épp időben
rohad el
előtted pár évvel

meg hogy szerelem
a tó mellett
hullámokban forgolódó
nagy békés halak
de csak békaszerenád
nádszag
eldobált papucsok

hogy ízes jó falat
lángos
bor és örvény
lüktetések nyál
és bőrpirkadat
kifordult szemek
mintha az elrontott ízület
tudna még utószor hajolni
mélyebbre
bele a húsba

hogy ágy
pedig csak deszka




Vélemény, hozzászólás?