Tavaszfoltos

Tavaszfoltos

Útmentén pár kivénhedt tölgy.
Tekintetük földre szegett.
Tavaszéji csillaggyöngyvölgy
felhőpára megérkezett.

Múlik, ami volt, az kereszt,
egyre több a csendpillanat,
oly szenvtelen, szorít, ereszt
e tavaszfolt csendpirkadat.

2013. 06. 10.




5 hozzászólás “Tavaszfoltos

    • Gál András Andor írta:

      “Múlik, II ami volt, I az kereszt I”
      arra tudok gondolni, hogy az ember múltja az ő keresztje, pecsétként viseli lelkén tetteit, s mint a bölcs némán viseli és mereng magányában rajta, ahogy eszébejutnak a dolgok a “tavaszfoltról” és csendpirkadatról, és tavaszfoltban és csendpirkadatban.

Vélemény, hozzászólás?