Toll(vonás)

001tollÜres a papír előttem,
a tollam is kiszáradt,
kicsiny foltot sem hagyott,
Múzsa, ha járt is erre,
nem csöngetett, ajtómon be,
nem kopogtatott;

megfakult bennem a szó, mert
szürkéből szabnak ránk életet,
s verejtékkel a homlokon,
nekünk kell naponta varrni,
fércelni – még az égre is –
élénkebbnél élénkebb színeket;
házunk-hazánk cseppnyi tér,
hét krajcárba éppen belefér,
zsebünkben mégis tolvajok keze,
a „Hol volt, hol nem volt…”-idill,
csak egy láthatatlan jövőbe
tévedt, elbitangolt mese.

ppj
2016

P Pálffy Julianna legutóbbi művei (összes megtekintése)



Vélemény, hozzászólás?