Valóságízű, szagú életkép. Igazán tetszett a történet. A mondatok talán picit túl rövidek az elején, kapkodni kell a fejünket a képek közt, viszont szépen láthatóak. Ott a macska után új bekezdés illik az alanyváltás miatt.

Súlyos.

Nyitottabb, mint szokott. Több az összefonódás is. Keresés, vágyódás, rágondolás, ima… aktív bánat. Persze attól még nem kevésbé fájdalmas.

Ezek a súlyok…

Kata, arra nem fog elfogyni se lap, se tinta…a másikból regényeket írok : D

Csináltam már úgyis, van hogy 3 órát van a mellemen, ameddig akar, addig van…de arra még reggel is ráhúz 145 mili tápszert,szóval gyakorlatilag 10, ha van bennem. Védánál sokkal több volt, persze õt nem vették el a kórházban. De már mindegy,ez most nem sikerült. Örülök, hogy nem lett nagyobb bajunk…

Ez gyönyörû!

Mindennek megvan a saját ideje. Nyáron tûrni kell, õsszel bízni, télen legyõzni, tavasszal új életet kezdeni. Minden évben, a gyász csak az élet után érkezzen, jó sok év(szak) körforgás után, lehetõleg akkor, amikor már csak a végtelen van hátra. Most erõ kell, most tûrni kell, ez nem végtelen!

Áh…egyszer eszek rizibizit , és a gyerek másfél napog üvölt…erre jó az a pár csepp… Már nem görcsölök, nemsokára jön az almapüré, csak felírom a “dolgok, amik nem sikerültek” listámra. 🙁

És nem jók azok a körök? Ha nem jók, akkor lehet, hogy valóban Rómáig kell menni (ismerek valakit, aki elgyalogolt odáig…), de biztos, hogy nem jók?

Minden út Rómába vezet?
Ölellek

Van olyan ismerõsöm, aki azért nem szoptat, mert megfullad közben a gyerek, úgy ömlik…én szoptatok…sok-sok órát néhány cseppért cserébe…

Nálam miért nem történik ez az anyatejjel?! 🙁 úgyhogy, remélem nem így van. 🙁

Azért mindig van valami ambivalensen letisztuló érzés az új nap magányában. Néha nem olyan rossz az, ha zárul egy fejezet…

Drága Kata, csak az tud varázslatba esni, aki önmaga is varázsos. Ölellek

Emlékszem rá, a saját fej elkapása, a szülõk jelenléte, a házasság rémképnyi maradéka minden rossz nap konklúziója. Dühös vagyok (meg a fejem is fáj).

Ölellek

Miért nem lehet, hogy az élet egyszerüen csak szép legyen? Miért kell nekünk beleírni a szépet, oda, ami egyszerüen csak halálos? Miért nem csak a végén köröz a halál? Miért kísérti végig az életet? Miért olyan kurva nehéz?!

É