Égés

Szikrákat szórok szét
magamból,
véred-perzselő
virágszirmokat…
Néha fennakad
tüskéimen
egy lélek,
s mellkasában
szíve is
megszakad…
Tűz vagyok,
– égető mosolygás,
vörös ragyogás
a sötét éjeken,
– rettegve nyüszítő,
vér-ízű látomás,
mely szemedbe
csillagport szitál
félelmesen…
Lángoló hajamban
Napod fénye izzik
arannyá,
s elűzi álmaidat
kezem,
villámokat kacagok
csillag-toronnyá,
míg elégsz majd
egy villanásban
velem…

Ariel
Ariel legutóbbi művei (összes megtekintése)



Vélemény, hozzászólás?