homlokomra
vízvért álmodtam
torkomat felkaparta
a csönd
s odakint
szmogtól fúlt házfalak
audik fiatok
idegen vagyok
kövér
és hallgatag
nem tudom
tar hangszálaimra
visszanőnek-e a szavak
2016.
aron legutóbbi művei (összes megtekintése)
- hiátus - 2020-11-20
- Szabadvers a tévedésről - 2020-06-25
- szabadballada a tölgyről - 2020-05-25
Miért van csönd? Miért vagy idegen, kövér és hallgatag? Tudod, hogy ez a három dolog összefügg?
A csönd kell! Néha. Nekem sűrűbben, mert a hangokban elveszek.
Erre a kérdêsre e helyen nem tudok válaszolni.
Bocs, nem akartam személyeskedni!
Ez most pont nekem való vers, hozzám szól, rólam (is) szól. Üdv. Éva
Nem tudom, örüljek-e.
Köszönöm.
Á
Szerintem vissza is nőttek már…hisz itt ez a vers, hang nélkül is beszél. Igaz súlyos sorok, de mondanivalóval átitatottak. Üdv e kései órán – Roland
Köszönöm látogatásod, sokat jelent. Áron
O, o, nagyon óvatos vagy, mintha a Holdra léptél volna. Áron, tedd meg !!!( az emberiségért) 🙂
Tréfát félre, nagyon örülök, hogy végre új verset látok Tőled.
Tudom milyen érzés, így vagyok a festéssel, mintha naponta csalódnék önmagamban, elvesztettem a hitem vagy mi a szösz 🙂 de látom a Tiéd megvan.( meglett)
Szép napot, jövő hetet,
üdv,
m.
Köszönöm!
igen, így kell kiírni magunkból a keserűt.
Üdv: M.
Csak nehogy meglepődjek, mi jön ki. Köszönöm!